Ellenfélelemzés teniszben: meccsjegyzetek a visszavágó előtt

„Jó a szervája, fonákra kell játszani” – egy ilyen jegyzet az ellenfélről kevés a visszavágó előtt. Nem derül ki belőle, hogy az első vagy a második adogatása okozott gondot, melyik oldalról jött, és mit kezdtél vele te. Az itt bemutatott módszer ennél többet kér, de nem sokkal.

A körülményeket, az adogatást és a fogadást, a labdamenet alakulását és azt, hogy min dőlt el a pont, tényként írod le; hogy mit gondolsz mindebből, az külön sorba kerül. A visszavágó előtt átolvasod, egy-két kipróbálható változtatást választasz, és javítod a bejegyzést, ha a pályán mást látsz.

Az ötmezős jegyzetlap az edzők és a játékosok gyakorlati tapasztalatán alapul. Kontrollált vizsgálatban nem tesztelték, és a lentebb idézett tanulmányok egyike sem mutatta ki, hogy a jegyzetelés javítaná a győzelmi arányt teniszben. A kutatások támpontot adnak ahhoz, mire figyelj; hogy a jegyzet neked mennyit ér, azt a saját meccseiden kell ellenőrizned.

Klubranglistán, házibajnokságon vagy a környék versenyein könnyen előfordul, hogy többször is ugyanazzal a játékossal kerülsz szembe. Ha még nem vezetsz ellenfélnaplót, olvasd el, miért érdemes minden ellenfélnek külön oldalt nyitni. Itt most az a kérdés, mi kerüljön arra az oldalra egy egyes meccs után.

Mit jegyezz fel a meccs után?

Javasoljuk, hogy minden meccs után jegyezd fel, mi vált be, mi nem vált be, és mit csinálsz legközelebb. Véleményünk szerint bármelyik ütős sportban vagy küzdősportban ez a három a legfontosabb. A „Körülmények” és „Az ellenfél” mezőbe az kerül, amiből a válaszaid kiindulnak. Mezőnként elég néhány tömör mondat. Amire nem emlékszel, azt hagyd üresen – a hiányt később pótolhatod, a magabiztosnak hangzó találgatást viszont nehéz utólag kiszűrni.

Körülmények

Az ellenfél neve, a dátum, a lebonyolítás (két nyert játszmáig, csapatbajnoki egyes, versenymeccs), a borítás, fedett vagy szabadtéri pálya, szél és nap, a végeredmény. Ha egy megfigyelés egy adott álláshoz kötődik, az állást is írd mellé. Jegyezd fel, hogy jobb- vagy balkezes-e, és hogy egy- vagy kétkezes-e a fonákja. Végül azt is, honnan van a bejegyzés – emlékezetből írod, videót néztél vissza, vagy valaki a pálya széléről figyelte a meccset.

Az ellenfél

Az első és a második adogatása külön, az egyenlő és az előny oldalról is külön. Hová ment (kifelé, középre a T-hez vagy a testedre), és mit hozott a fogadásod: semleges labdamenetet, neki azonnali támadási lehetőséget, vagy tőled hibát? A te adogatásaid közül melyiket támadta meg, és melyiket blokkolta csak vissza?

Mi történt a labdamenetben a fogadás után? Fonákkal keresztbe ment a csere, és mikor váltott hosszába? Mit kezdett egy rövid labdával? Feljött-e a hálóhoz, és amikor te jöttél fel, elütéssel vagy lobbal válaszolt?

A tenyeres és a fonák oldalát az ő nézőpontjából nevezd meg, így a jegyzet akkor is egyértelmű marad, ha később a pályarajzon jelölöd.

Mi vált be?

Az a fogadás, adogatás vagy taktikai megoldás, amellyel pontot nyertél, vagy legalább semleges labdamenetet indítottál.

Mi nem vált be?

Amin pontot vesztettél: a saját ütésválasztásod, kivitelezésed, lábmunkád és időzítésed. Erre a mezőre azért van szükség, hogy az ellenfélről írtakból ne vonj le túlzó következtetést – ha bréklabdánál elrontottad az elütést, abból még nem következik, hogy a hálónál nem lehet elütni mellette.

Mit csinálsz legközelebb?

Egy vagy két konkrét változtatás, és mellé az a jel, amelynél elengeded őket. „Ha a második adogatása már nem pattan magasra, a nyesett fogadásra nincs szükség” – ez a mondat többet ér, mint egy általános „legyél bátrabb” bejegyzés.

Ha ennél részletesebb, pontonként vezetett lapra vágysz, Scott Over és Peter O’Donoghue 2010-es áttekintése a Nemzetközi Teniszszövetség ITF Coaching & Sport Science Review című kiadványában edzői szemmel foglalja össze a meccsek pontonkénti feljegyzésének alapjait. Szövetségi edzői anyagról van szó, nem új kísérleti kutatásról.

Az adogatás irányát az első és a második szervánál, az egyenlő és az előny oldalról is külön nézik; azt is, milyen gyakran jön fel a játékos a hálóhoz a hosszabb labdameneteknél. A szerzők szerint ezek a döntések ellenféltől, állástól és tornától függően változnak – ahogy fogalmaznak, senki sem „átlagos” ellenfél ellen játszik „átlagos” borításon, „átlagos” labdákkal.

A fenti öt mező nem az ő lapjuk átvétele, hanem egy jóval rövidebb, klubjátékosoknak szánt lap.

Egy kitöltött bejegyzés

Az alábbi példa kitalált, szemléltető bejegyzés – nem valódi játékosé, nem az alkalmazásból származik, és nem kutatási adat. A taktikai logikája viszont olyan, amilyet egy klubmeccsen tényleg látni.

Körülmények. Klubranglista, két nyert játszmáig, szabadtéri salak, délután, lökésekben fújó szél. Vereség 3–6, 6–7. Jobbkezes, kétkezes fonák. Este írom emlékezetből; a második játszmát a klubtársam nézte a kerítés mellől.

Az ellenfél. Az egyenlő oldalról az első adogatásai (amennyire emlékszem) többnyire kifelé, a tenyeresemre jöttek; a második adogatása lassabb, magasra pattanó kick szerva volt a fonákomra. Az előny oldalról nem emlékszem tisztán, ide nem írok semmit. Az én adogatásaim közül a kifelé ütött elsőt csak blokkolta vissza, a középre ütött másodikat kétszer tenyeressel támadta meg. A fonák keresztlabdáknál korán váltott hosszába – kétszer nyerőt ütött belőle, egyszer kiütötte. A hálóhoz csak akkor jött fel, ha rövid labda érkezett a tenyeresére. Amikor én jöttem fel, egyszer elütött, egyszer rövid lobbal próbálkozott.

Bevált. Amikor a második adogatását nyesve, mélyen középre fogadtam, semleges labdamenet indult.

Nem vált be. Amikor a második adogatását keresztbe megtámadtam, a rövidítésben kétszer rontottam. 30–30-nál és egyenlőnél elsiettem a második adogatás fogadását. Széllel szemben két kettős hiba. Egy nyesett labda után futottam fel a hálóhoz, de a labda magasra pattant a salakon, és az ellenfelem könnyen elütött mellettem.

Legközelebb. A második adogatását nyesve, mélyen középre fogadom, és csak hosszabb labdamenetben keresek támadást. Széllel szemben nagyobb biztonsággal adogatok. Elengedem, ha a második szervája már másképp pattan, vagy ha fedett pályán játszunk.

A „kétszer” és az „egyszer” itt pontosan annyit jelent, amennyit mond: két, illetve egy megfigyelt esetet. Ebből nem lesz megbízható valószínűség a következő meccsre.

Ha nem számoltad a labdameneteket, ne írj számot; a „több hosszába ütésre emlékszem, a pontos számot nem tudom” a becsületes bejegyzés. Az ellenpéldát ugyanúgy jegyezd fel, mint a mintát – a kiütött labda ugyanolyan adat, mint a két nyerő.

Ha pályarajzon is jelölöd a helyeket, minden jelöléshez tartozzon ütés és helyzet, és mindig ugyanabból a nézőpontból jelölj. Néhány címke nélküli pont a rajzon nem mondja el, mi történt a labdamenetben.

Mit tudunk a profi meccsek adataiból?

Két teniszes tanulmányból lehet tanulságot levonni a jegyzeteléshez – úgy, hogy egyik sem klubjátékosokról vagy jegyzetfüzetről szól.

Yixiong Cui, a Madridi Műszaki Egyetem kutatója és munkatársai, köztük a Trás-os-Montes e Alto Douro Egyetem kutatói, a PLOS ONE folyóiratban 2018-ban 1369 női egyes mérkőzés hivatalos statisztikáját dolgozták fel a négy Grand Slam-torna 2014 és 2017 közötti kiírásaiból. Az adogatáshoz és a fogadáshoz kötődő mutatók tornánként eltértek:

• Australian Open és US Open. Több volt az adogatásból közvetlenül nyert pont, a kettős hiba, a közvetlenül fogadásból nyert pont és a ki nem kényszerített fogadóhiba.
• Wimbledon. Az adogatás volt erősebb.
• Roland Garros. Gyakrabban nyílt esély az adogatás elvételére.

Szinte minden változó összefüggött azzal is, mekkora volt a két játékos között a ranglistából számított különbség; a tanulmány ezt „relatív minőségnek” nevezi. Profi nőkről és a legnagyobb tornákról van szó, nem klubszintről.

A gyakorlati következtetés a mienk, nem a tanulmányé – a borítást, a körülményeket és az ellenfél szintjét is írd fel, és amit megfigyeltél, azt ezekhez a feltételekhez kösd.

Machar Reid, a Tennis Australia Game Insight Group nevű részlegének kutatója és szerzőtársai a Journal of Sports Sciences folyóiratban 2016-ban 102 férfi és 95 női játékos mozgás- és labdakövetési adatait elemezték a 2012 és 2014 közötti három Australian Openről, kemény pályán. A két nem között a legnagyobb különbségeket az adogatásban találták:

• a sebességben,
• az ászok és a vissza nem adott adogatások számában,
• az adogatással nyert pontok arányában.

Abban is találtak eltérést, hol és milyen alacsonyan ütötték meg a fogadásokat.

Egyetlen tornán készült összehasonlítás a nemek között, nem ellenfélelemzési módszer. Ami belőle a saját lapodra átvihető, az a részletesség – ne azt írd, hogy „jó szerva”, hanem azt, hová és hogyan érkezett az adogatás, és mit ütöttél rá vissza.

A visszavágó előtt és után

Bemelegítés előtt olvasd át a bejegyzést, és válassz belőle egy-két rövid emlékeztetőt. A példából ez lehet: „nyesve, mélyen középre” és „széllel szemben biztonság”. Kettőnél többet is választhatsz, de hosszú listával már az első labdamenet előtt áttekinthetetlen lesz a terv.

Az első játékokban ellenőrizd, igaz-e még, amit felírtál. Változhat az ellenfél, a saját formád, a borítás, a labda és az időjárás is, ezért amit átolvastál, az kiindulópont, nem szabály.

A meccs után írd hozzá, mi jött be a tervből, és mi nem. Akkor jegyzetelj, amíg a labdameneteket még vissza tudod pörgetni magadban; ha van felvétel, azzal ellenőrizd a bizonytalan részleteket. A felejtésről szóló cikkünk tágabb emlékezetkutatásokat mutat be – azokból nem lehet órára vagy napra megmondani, mikor halványul el egy adott labdamenet.

Ami több ellenfélnél is visszatér

Időnként ne az ellenfelek lapjait olvasd, hanem csak a „Mi nem vált be?” mezőket, egymás után. Ha több ellenfélnél is ugyanaz jön elő – például az elsietett fogadás fontos pontoknál –, akkor van mit vinni az edzésre vagy az edződhöz, konkrét kérdés formájában.

A körülményeket itt is válaszd szét. A szélben, fáradtan vagy szoros állásnál elkövetett hiba nem biztos, hogy ugyanazt a javítást kívánja. A jegyzetből nem derül ki az ok, csak az, hol érdemes keresni.

Az önreflexióról szóló kutatásokból sem következik ennél több. Tynke T. Toering, a Groningeni Egyetem kutatója és munkatársai a Journal of Sports Sciences folyóiratban 2009-ben 159 elit és 285 nem elit utánpótláskorú labdarúgót hasonlítottak össze önbevallásos kérdőívvel; a résztvevők 11 és 17 év közötti fiúk voltak. A magasabb reflexiós pontszám együtt járt az elit státusszal.

Megfigyeléses vizsgálat labdarúgásból, nem teniszből, és nem bizonyítja, hogy a jegyzetelés okozná a fejlődést. Az önreflexióról szóló összefoglalónkban a tágabb szakirodalmat is bemutatjuk.

Az OpponentBook alkalmazásban minden ellenfélnek külön oldala van, és a tenisz egyespályájának rajzán elhelyezett jelölésekhez is írhatsz jegyzetet. A napló ingyenes.

A szinkronizált jegyzeteid a saját felhőtárhelyeden vannak; a fiókadatbázisunkban nem tárolunk másolatot a naplóról. Ha mesterséges intelligenciával (MI) végzett műveletet kérsz, az ahhoz szükséges tartalom az OpponentBook szerverén keresztül jut el egy külső MI-szolgáltatóhoz; az adatkezelésről szóló cikkben írjuk le pontosan, mi történik ilyenkor. A külön bekapcsolható végpontok közötti titkosítás a titkosított jegyzeteket a tárhelyszolgáltató elől is elzárja; a fotókra, videókra és a tárhelyszolgáltató számára látható fájlmetaadatokra ez a védelem nem terjed ki.

Ma este idézd fel az utolsó egyes meccsedet. Írd le, mi vált be, és mi nem. Jelölj meg egy bizonytalanságot, amit a visszavágón ellenőrzöl, és válassz egy-két változtatást, amivel legközelebb kezdesz.